<

LENGYELORSZÁG MAGYARUL


Moczarski lengyel ellenálló volt, de a háború után a kommunisták börtönbe zárták. A sors iróniája, hogy cellatársa egyik legfőbb ellensége, öccsének gyilkosa, Jürgen Stroop SS-tábornok, a varsói gettólázadás eltiprója, a lengyel ellenállók dühödt üldözője lett. A vele folytatott beszélgetésekből nemcsak a keleten és nyugaton elkövetett bűntetteire derül fény, de képet kaphatunk egy náci főtiszt karrierjéről is.

Az egyéni és közösségi sorsokat, eszméket, történelmi korszakokat és eseményeket kibontó dialógusok révén még inkább belülről szemlélhetjük a fasizmus genezisét, embert és Istent, szellemet és hitet megégető, világot lángba borító kifejlődését. Nemcsak a masírozó barnaingesek egybemosódó sorait látjuk, hanem a horogkereszt alatt felsorakozottak szeme fehérjét is, a magasba lendülő kezek eget hasogató tarlóján az életvonalakat, a kelepelő géppisztolyok ravaszán a vöröslő mutatóujjakat. A fiatal nemzedékek számára már megemészthetetlen fasizmusmeghatározások mögött emberileg megközelíthetővé válik ennek az embert tagadó »eszmerendszernek« a lényege, taszítóvá a gyakorlata. Mert Jürgen Stroop személyében »hús-vér« képviselőjével szembesülünk a hitelesítő lencsén, Kazimierz Moczarskin keresztül. Stroop az akasztófa árnyékában, miután megbizonyosodik róla, hogy újdonsült lengyel cellatársa nem besúgó, »kibeszéli« életét a legintimebb részletektől a párttitkokig, őrvezetői előléptetésétől SS-tábornokságáig" - írja a dokumentumregényről a kötet előszavában Kovács István.

A Beszélgetések a hóhérral öt fejezeten keresztül tárgyalja a Grossaktiont, a varsói gettófelkelés felszámolását. A Beszélgetések forrásértékű, jeles történelmi dokumentum.

A Beszélgetések sikerét mutatja Andrzej Wajda vállalkozása is. Színházban, a Teatr Powszechnyben színpadra állította a különös párbeszédet, ahol Stroopot Hübner játszotta - és milyen remekül. A negyvenes évek végén ötvenes évek elején egy cellában ül a Honi Hadsereg sajtófőnöke, akit életfogytig tartó börtönre ítéltek, Jürgen Stroop, náci háborús bűnössel, akit halálra. A sztálini szellemű bíróság tudatosan zárta őket össze. Mintegy büntetésüket megtetézendő - hiszen halálos ellenségek voltak. Egyesek szerint azért, hogy Stroop majd még Moczarski ellen valljon. És most beszélgetnek....>>>

Jürgen Stroop

Jürgen Stroop (SS-Gruppenführer und Generalleutnant der Waffen-SS) 1895. szeptember 26-án született Detmoldban. (Tulajdonképpen Josefnek keresztelték, de 1941-ben "zsidó nevét" fölváltotta az ősgermán Jürgenre.) Anyja: Katharina (született Welther); apja Konrad Stroop, a lippei fejedelemség rendőrfőnöke őrmesteri rangban. Josef szülei katolikusok voltak....>>>


 

LENGYELORSZÁG MAGYARUL



 

Kazimierz Damazy Moczarski

Kazimierz Damazy Moczarski 1907-ben, Varsóban született. A főváros egyetemének jogtudományi karán 1932-ben szerzett diplomát. Ezt követően elvégezte az Újságírói Főiskolát, majd nemzetközi jogot tanult Párizsban (1932-1934). ? A háború kitöréséig a Szociális Ügyek Minisztériumában dolgozott. A hitlerista megszállás alatt belépett a Honi Hadseregbe (Zwi±zek Walki Zbrojnej (ZWZ) - Armia Krajowa (AK)). A Honi Hadsereg a londoni emigrációs kormány haderejének lengyelországi részét alkotta (az afrikai és az angliai hadtestek mellett). 1942 februárjában alakult különböző illegális katonai szervezetek összevonásából. Célja volt, hogy fegyveres harcával hozzájáruljon a háború előtti alkotmányt szem előtt tartó független, polgári demokratikus lengyel állam felépítéséhez. Ilyen formán 1944-ben nem kereste a hivatalosan az együttműködést a Vörös Hadsereggel, s a lublini kormányt sem ismerte el. Tagjainak létszáma 1944 első felében meghaladta a negyedmilliót. ? A sikertelen varsói felkelés megtizedelte sorait. Władysław Raczkiewicz, az emigráns kormány akkori elnöke, 1945 januárjában feloszlatta a Honi Hadsereget. Kazimierz Moczarski a Honi Hadsereg Tájékoztatási és Propagandairodáján dolgozott. Tagja volt a Földalatti Harc Vezetőségének is: a kollaboránsokkal való leszámolás ügyei tartoztak hozzá. A varsói felkelés idején a Honi Hadsereg napilapját szerkesztette.
1945 augusztusában koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték. 1949 márciusában két hitlerista háborús bűnössel zárták egy cellába. Kazimierz Moczarskit elítélői minden bizonnyal tudatosan zárták közös cellába a náci háborús bűnösökkel. Lelkileg akarták megnyomorítani azáltal, hogy azokkal, akikkel egykor élethalálharcot vívott, közös szalmazsákra kényszerítették a börtön sajátos viszonyai között.

Az egyik fogolytársa, Gustav Schielke mint a német Biztonsági Rendőrség tagja, a háború alatt a Hans Frank vezette Főkormányzóság magasabb SS- és rendőrparancsnokságának irattárosaként teljesített szolgálatot. A hitleri hatalomátvétel előtt, a weimari köztársaság idején a porosz rendőrség hannoveri erkölcsrendészeti osztályán dolgozott, tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, később is "csak" anyagi meggondolásból lett a náci párt tagja - mivel egyébként ott kellett volna hagynia a jó kenyeret biztosító rendőrséget. ? Schielke dédanyja lengyel volt, a nagyanyja luzsicai, szláv dalokat énekelt. ? Ügyének tárgyalása után szabadlábra került, vizsgálati fogságát beszámították az ítéletbe. Hannoverbe tért vissza.

A másik cellatárs, Jürgen Stroop SS-tábornok* , aki 1943. április 19.-től a varsói gettó likvidálója volt. Az általa lerombolt városrész több mint 56 ezer (tulajdonképpen több mint 70 ezer) zsidó lakójának legyilkolásáért terhelte közvetlen felelősség. 1947 márciusában egy amerikai hadbíróság már halálra ítélte, mivel bebizonyosodott, hogy kilenc, fogságba esett amerikai pilótát az ő parancsára öltek meg. Günther von Kluge (1882-1944) tábornok 1944 augusztusában öngyilkosságot követett el, bár Kazimierz Moczarski azt állítja könyvében, hogy Klugét egy Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett osztag gyilkolta meg. A könyv Moczarski börtönbeli életét öleli fel, kizárólag Stroop tömeggyilkossal folytatott beszélgetése kétszázhuszonöt napját.

Jürgen Stroop SS-tábornokra ráhúzták a halálraítélteknek kijáró vörös zubbonyt, de nem végezték ki, hanem átadták a lengyel biztonsági szerveknek. Lengyelországban elkövetett gaztetteiért lengyel bíróság előtt kellett felelnie. Vizsgálati fogsága négy évig tartott: a varsói székesfővárosi bíróság 1951 júniusában kötél általi halálra ítélte. Kilenc hónappal később felakasztották.

Kazimierz Moczarski 1956 tavaszán szabadult, még ugyanabban az évben rehabilitálták. Amikor kijött a börtönből, memóriája kifogástalan volt. És mivel attól félt, hogy az emlékek gyorsan elmosódnak, pontról pontra följegyezte, ahogyan eszébe jutottak, nem időrendi sorrendben és rövidítve.

1957-ben rendelkezésére bocsátották a Hitleri gaztettek Felderítésére alakult Bizottságban a Stroopra vonatkozó aktákat. Ezeket alaposan áttanulmányozta; Amerikában élő lengyel barátai segítségével megszerezte a Pentagon archívumából az amerikai katonai bíróság által Stroop ellen indított per aktáit is.

Kazimerz Moczarski 1794-ben adott interjút az Odra folyóirat munkatársának, Mieczysław Orskinak. (Odra folyóirat 1974. évi 4. szám).
Kazimerz Moczarski 1975 őszén halt meg Varsóban.

*(1941-ig Josef.) Német SS-Gruppenführer, rendőrtábornok. Az első világháborúban önkéntesként harcolt. Korán csatlakozott a náci mozgalomhoz, a harmincas évek elején aktív tagként szervezte a választások előtti küzdelmeket. 1934-ben a rendőrség tagja lett. A második világháború során "pacifikáló" akciókat, azaz tisztogatásokat vezetett Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Lengyelországban és Görögországban. Az ő vezetésével verték le súlyos harcok árán a varsói gettófelkelést 1943-ban. Ezután rövid időre Görögországba helyezték, ahol amerikai ejtőernyősöket is kivégeztetett. A háború végén Németországban látott el rendőri feladatokat. Civileket és katonákat is kivégeztetett, K. Moczarski szerint az ő utasítására végezték ki von Kluge tábornagyot, aki a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett. 1947-ben az amerikaiak halálra ítélték, de 1948-ban kiadták Lengyelországnak. 1951-ben a lengyelek is halálra ítélték, és 1952 márciusában felakasztották.

 


LENGYELORSZÁG MAGYARUL